Termékek Menü
MÁSNAP NÁLAD!
Csomagodat akár másnap átveheted!

A karácsonyfa története: A földesúr jussától az ünnepi jelképig

Ma már elképzelhetetlen nélküle a karácsony, pedig volt idő, amikor a béke és a szeretet helyett az elnyomást, a rettegést jelképezte. A karácsonyfa történetének jártunk utána.  

 

Az örökzöldek tisztelete már az ókori germán, római, egyiptomi és kelta kultúrában is fellelhető volt, olykor örökzöld ág, esetleg koszorú vagy fagyöngy formájában. A karácsony ünnepének hivatalos ünneppé nyilvánítása, a 325-ben rendezett első nikaiai zsinat óta eltelt közel kétezer évben számos feljegyzés készült arról, mikor terjedt el a karácsonyfa állítás kultusza.  

 

Egyes források szerint a középkorban fiatal fákat vágtak ki, amely az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, de létezik olyan legenda is, miszerint maga Luther Márton állított először karácsonyfát a fiának.  

 

A legelterjedtebb teória azonban Németországhoz köthető, ahol eleinte karácsonyi piramist állítottak. egy nagy virágcserépbe állított vagy fatönkhöz erősített deszkaszál volt, melyre két-három vékony, felfelé rövidülő deszkadarabot szegeztek keresztbe. A felszegezett deszkák végén gyertyát gyújtottak. A 18. század környékén aztán az egyszerű piramisokat elkezdték levágott fenyőágakkal díszíteni.

 

Az első feljegyzés karácsonyfáról Sebastian Brant német írótól származik, Strasbourgból a 15. század végéről. Ekkoriban almával, ostyával díszítették. A gyertyás karácsonyfát elsőként az 1660-as évekre emlékezve Liselotte pfalzi grófnő említette 1708-ban írt levelében. Bécsben az első karácsonyfát a Berlinből áttelepült Arnstein bankárcsalád házában állították 1814-ben, ami akkoriban olyan furcsa volt, hogy még a titkosrendőrség is jelentést készített róla.  

 

Magyarországon a karácsonyfának eleinte sokkal komorabb jelentése volt, egy 1554-es feljegyzés szerint ugyanis a földesúrnak karácsonyi adóként kötelezően beszolgáltatott tüzelőt nevezték így. A karácsonyfa-állítás szokása Magyarországon a 19. század második felében jelent meg, kezdetben főleg a német ajkú városi lakosság körében.

 

Az első magyarországi karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa első említése 1854-ből, Jókai Mór A koldusgyermek című, karácsonyi tárgyú elbeszéléséből van. A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én, Szenteste napján állítják, és január 6-ig, Vízkeresztig áll.

 

Oroszországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban csak szilveszterkor állítják fel a karácsonyfát, míg az Egyesült Királyságban már októberben elkezdődik az ünnepi készülődés, így ott már hónapokkal a szeretet ünnepe előtt feldíszítik a fákat.  

 

A díszek sokszínűsége és sokfélesége ma már szinte követhetetlen. A díszítés szokása a 16. századra nyúlik vissza, kezdetben almát, diót, mézeskalácsot, fa- és textildíszeket alkalmaztak. Később kerültek üveg és fémdíszek is a fákra, majd a műanyag megjelenésével elterjedtek a szintetikus díszítőelemek, ám manapság ismét reneszánszát élik a kézzel készített, vagy ételből készült díszek.

 

A magyar karácsonyfák elmaradhatatlan „hozzávalója” a szaloncukor is. Az eredetileg selyem és sztaniolpapírba csomagolt édesség zselés cukorka volt csokoládébevonattal, manapság azonban már számtalan ízben létezik.

 

Napjainkban elsősorban a természetvédők munkájának köszönhetően széles körben elterjedtek a műkarácsonyfák, melyek a 19. századi Németországban jelentek meg és kezdtek elterjedni. Azonban már korábbról is léteznek „műfenyőről” feljegyzések, ezek a „fák” libatollból készültek, amiket később zöldre festettek.

 

Manapság számos változatban és minőségben kaphatók, és ha megkímélnél egy élő fenyőfát, de a boltokban kapható műfenyők sem tetszenek, rendelj egyet a jatekanno.hu webáruházban kapható, fából készült, összerakható karácsonyfák közül, amivel igazán egyedivé teheted ünnepedet.  

 

Wikipédia alapján